Teks : Iliza binti Ibrahim
Pagi selepas sarapan, kami bersiap-siap untuk balik ke pangkal jalan. Oppss..balik ke Malaysia. Pada mulanya risau sebab apa yang dirancang tidak menjadi akhirnya berakhir dengan keseronokan. Alhamdulillah. Ketika kami ingin memulangkan kunci pada pekerja hotel, mereka menyangkakan kami orang Jakarta (tu la gara-gara sinetron). Beginilah kira-kira dialognya,
Pekerja hotel, "Bapak akan pulang ke Jakarta ya" kembang sekejap.
Jawab suamiku, "Enggak, kami pulang ka Malaysia" masih guna slang sinetron. Bolehla.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7hpHGl1V52-ACEWEGADh6I2E9GAi0ytM3hwvjHz8VuutuunMUHPSLBw1yZb0kCMuYnKJ7rPnn0sKP3RZlz8642Pdtp_vMIzy0xPLk_Yanvy1fRBrvbrMrg1S5WpWYcqhDVVP4QPmQHexX/s400/medan+361.JPG) |
Kaunter hotel |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6mGxrVHx8AMZ2e6shTPxBFiP_Bjqdn99YRthd3Fw14b8W0YgzoYa9W2rQlUyr0EUSFdIsTx9QeLqxNyyAlrK4MBRk1vKuV7i3sEjm1fD469DAPJXHT9osoHmUno2xWA8W5wIltUuku3Ke/s400/medan+359.JPG) |
Tempat makan |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbZ_3kgfh-ePtQ-Chyphenhyphen_SIGO27cFvusTPedGhmln2Jke6EHilajV69S_bupBri6_4VhLcAg019TeqWm732Ewlfp_jpuik0cXyHVWukYFi0dhq7j5S3ZcYkeqvEp9qLrpwhXBFZECVARSZlY/s400/medan+352.JPG) |
Depan hotel |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy5mAThrfWXaKwxw5lOKKP6xqkYAgMH25pxWDsNOXqTA7Z-D0Rhyphenhyphen9VTmhdktD0W84OGOFFqqGARp5buSb9MalaNWlkPqBn-aLTQkuuAodWeHHthvdCPr8nTqZ1_7t_ygpDULrxYE9sQyca/s400/medan+362.JPG) |
Kat lapangan terbang |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjuJTTZO1PivPAlWJCjLr1b3mdXmQ6Beai61soI-gK8TkI2CznsOaij56Q5tFb_ypNeZ0WvtrCxDciXFlTRhH7DOj7NYInnzx1bhI2mLNnKSCiE3GIBkNc-6IjFVSKgLu8QgLvlZv66Sgc/s400/medan+381.JPG) |
Sekitar dalam lapangan terbang |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCdNoL7bKyfp6RvCsRyxFjdHFsMTU649iZC-gElZqEBjieljS3gtwZhw7YOSeRazf4wURxLR3Ml2Lr2ZMSqdfQ6UsZUnpMUrEd6qKG7pX7kRQIetO7mPMTxtlMTl3zfWN0qpdbGuPQ6GP9/s400/medan+372.JPG) |
Sempat sambar Bika Ambon sebiji sebagai buah tangan untuk kawan-kawan |
Tamatlah sudah perjalanan saya yang biasa-biasa bagi yang berada, tapi luar biasa bagi saya yang tak biasa. Alhamdulillah. Nikmat Allah yang tidak perlu kita dustakan. Terima kasih Ya Allah.
No comments:
Post a Comment